A vasút története Barcs környékén

1867-ben kezdték építeni a Pécs-Murakeresztúr vasútvonalat. A Pécs-Barcs közötti szakaszt 1868. május 6-án adták át, majd 1868. szeptember 1-jén a Barcs-Murakeresztúr szakaszt is átadták. Így Barcs összeköttetésbe került Béccsel és a tengerrel is. 1885-ben vasúti hidat építettek a Dráva felett, így megnyílt az út a déli területek felé is. Az évi gabonaforgalom hajón és vasúton 400 ezer tonna volt! Így a Déli vasút állomásai közül, Bécs és Trieszt után - a forgalmát tekintve - Barcs következett. Több vasútvonalat is nyitottak ezután. Ezek a Barcs-Somogyszob, a Barcs-Villány, és a Barcs-Kaposvár vonalak voltak.
Az I. világháború után kezdett lassan hanyatlani a kereskedelem, és ez a válság a 30-as évek második felében tetőzött Barcson. Ez természetesen a vasúti teherszállítást is érintette.
A II. világháború alatt jelentősen visszaesett a forgalom. A II. világháború alatt lebombázták a hidat, és a vasúti pályát is szétrombolták.
Az élet és a forgalom csak lassan lendült fel újra. További probléma volt az elzártság is. Csak hatósági engedéllyel lehetett bejönni. Ez így volt az 50-es évek végéig. A 60-as évek közepén kezdett ismét fellendülni a forgalom. A 70-es években új üzemek jöttek létre, így a teherszállítás újra fellendült. De sajnos a Barcs-Nagyatád és Középrigóc-Kaposmérő vonalaknak rendkívül kicsi volt a forgalma (legalábbis a hivatalos, politikai magyarázat szerint, de a Középrigóc-Kaposmérő vonalnál ezt sokan nem így látták, mert pl. Kaposvárra a reggeli barcsi vonat mindig sok utassal érkezett, 4-5 kocsis szerelvények voltak jellemzők, de előfordult 9-10 kocsis is), ezért ezeket a vonalakat a 70-es évek végén felszámolták. 2007. március 03-án a Középrigóc-Sellye-Villány vonalat is megszüntették a pálya állapota és az alacsony utasforgalom miatt. 1986. november 03-án Barcs és Középrigóc állomások között jelzőmeghaladás miatt (elaludt a mozdonyvezető) ütközött egy személy (Btx) és egy tehervonat (M62). A balesetben 5 személy megsérült. A 90-es évekig jelentős volt a vasúti teherszállítás, de a rendszerváltás után jelentősen visszaesett.
1998-ban átépítették a biztosítóberendezés egy részét. Az állomás végponti oldalán az alak bejárati jelzőt fényjelzőre cserélték. Az AS663 nyíltvonali fénysorompót állomási fénysorompóvá (Sr1) alakították és félcsapórudakkal szerelték fel. Az AS667 nyíltvonali fénysorompót is állomási fénysorompóvá alakították (Sr3), de az eredeti félcsapórudakat leszerelték róla. A fénysorompókat fényjelzők fedezik, amiket az átépítéskor telepítettek (R és P jelzők). Az eredeti alak bejárati előjelzőt elbontották. A Kemikál iparvágány kiágazást fedező berendezés B jelű fedezőjelzőjét háromfényűre cserélték. Az I. sz. állítóközpontban telepítették az Állítóközponti nyomógombos készüléket, a forgalmi irodai berendezésen az Irodai kiegészítő nyomógombos kezelő készüléket. A 666 sz. szelvényben közúti felüljárót építettek a vágány felett.
A régi fűtőházi vágányokat és a fordítókorongot felszedték, az épületek összedőltek.
2002-ben a régi személypénztárakat újra cserélték, a várótermet és a felvételi épületet felújították.
Az I. vágányt az állapota miatt a 40 sz. váltótól a 3 sz. váltóig ki kellett zárni a forgalomból. A VI. vágányt teljes hosszban ki kellett zárni a forgalomból az állapota miatt. 2003-ban a 40 sz. váltó védőváltóját felszedték, helyette kisiklasztósarut telepítettek. Néhány váltót helyszíni állításúra szereltek át.
2005. december 11-től 2008. december 13-ig a Corvinus InterCity (Bécs-Pécs és vissza) Barcs fele járt és meg is állt.
2009. december 13-tól újra jár a Corvinus InterCity (Bécs-Pécs és vissza - Bécstől Gyékényesig, ill. Gyékényestől Bécsig a Zágráb InterCity-vel egyesítve közlekedik), és meg is áll.